rovatol
rovatol tárgyas ige -t, -jon
1. <Papírlapot> párhuzamos vonalakkal rovatokra oszt. Egy kimutatást rovatol. Ma legnagyobbrészt géppel rovatolják a papirost.
2. (postaügy, közigazgatás) Vmit rovatol: vmire vonatkozó adatokat egy v. több rovatba bevezet, beír. A postai dolgozó rovatolja az értékküldeményeket. Az utazási költségeket a 6/a alatt rovatolják.
Igekötős igék: berovatol; megrovatol; rárovatol; végigrovatol.
rovatolás; rovatoló; rovatolt; rovatoltat.
