rücskös
rücskös melléknév -en, -ebb [e, e] (népies)
1. Himlő, bőrbaj, ragya v. pattanások miatt keletkezett kis bemélyedések, horpadások és kiemelkedések következtében erősen egyenetlen, nem sima felszínű. Rücskös arc, bőr. Csak a legények csúfja virrasztott. Ezt a legényt Tar Pistának hívták … Nyakatlan, rücskös arcú, … sánta lábú. (Ady Endre)
2. Felszínén nem sima felületű, gyűrés, ráncolódás, több helyen való nyomás v. ütés következtében erősen egyenetlen, durva tapintású <tárgy>. Rücskös ág, fa, papír, szövet, vakolat. [A] gulyák, ménesek … rücskössé taposták az iszapot. (Jókai Mór) Az ormótlan kockák rücskös, rút falán | … ismeretlen ősírás. (Babits Mihály)
3. (régies, rosszalló) Gyatra, hitvány, alávaló, rút. Kénytelen a szolgabíró előtt megjelenni, s ott állva könyörögni, méltóztassék megítélni, méltóságodnak lesz-e igaza, vagy egykori rücskös jobbágyának? (Vas Gereben) Ezt is értik a boszorkányok, deli lánykává alakítani át rücskös purdéjukat. (Jókai Mór)
rücskösség.
