rudas
rudas melléknév és főnév
I. melléknév (-an)
1. (ritka) Olyan, ami rúddal v. rúdon húzható, vihető. Rudas kosár. Még nem fogható rudas szekérbe, Mert szeleburdi, pajkos a csikó. (Reviczky Gyula) Szaporán hordják a vizet bőrvedrekben és csöbrökben és mindenféle rudas edényekben. (Gárdonyi Géza) || a. (tájszó) Annyi <széna, szálas takarmány, szalma>, amennyi egy rudasba (II. 2) fér. Egy rudas széna.
2. Rudas ló: kétlovas szekérbe jobbról befogott l. Nyergesnek fogta kelmed a rudas lovat …! Hol jár az esze? (Mikszáth Kálmán) Érdekelt … a rudas lónak alattomos magaviselete, amellyel a kocsi vonását teljesen a nyergesnek szerette volna átadni. (Krúdy Gyula)
II. főnév -t, -ok, -a
1. Rudas ló. Sántít a rudas. Az egyik lovunk, a rudas, vemhes lett. (Mikszáth Kálmán) Móré feleletet se várt, csak eloldotta a rudast a kocsitól. (Gárdonyi Géza)
2. (tájszó) <A felgyűjtött szénából, szálas takarmányból> két rúdon egyszerre elvihető (kisebb) csomó, rakás. A dolgos nép után hosszu sorral támad Rudas és kalangya. (Tompa Mihály) Rakok egy jó rudast, … megkötöm, felveszem, megyek haza vele. (Móricz Zsigmond)
