ruha
ruha főnév ruhát, ruhája
1. Általában textilanyagból, bőrből, esetleg más anyagból való készítmény amelyet az ember az időjárás v. más hatások ellen védelmül, ill. szokásból v. külsejének tetszetősebbé tétele végett visel, kül. az, ami ebből látszik, a cipőt és a kalapot rendsz. nem értve ide. Bő, hosszú ruha; → rövid ruha; szűk ruha; avítt, foltos, fordított, ócska, régi, rongyos, új, viselt ruha; könnyű, meleg, női ruha; nyári, téli ruha; (mérték szerint) csináltatott, készen vett ruha; egy → öltő, → öltöny, → öltözet ruha; → rajta való ruha; a ruha hiányosságai ←; jól, rosszul áll a ruha; folttal → állja a ruha; → ég rajta a ruha; → feszül rajta a ruha; → foszlányokban lóg rajta a ruha; (csak úgy) → szakad róla a ruha; pecsét van a ruháján; felveszi, leveti a ruhát; ruhát foltoz; kikeféli, kivasalja a ruhát; → megtépi a ruháját; nagyon nyúzza a ruhát; ruhát → takarít; ruhát vesz. Szóláshasonlat(ok): úgy áll rajta a ruha, mintha → ráöntötték volna; úgy áll rajta a ruha, mint → tehénen a gatya; úgy áll rajta a ruha, mintha → (vas)villával hányták volna rá. Öltözz, mikép erszényedtől telik, … Mert a ruha jellemzi emberét. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Küldjetek szappant, lóhúst s télire | apadt testünkre adjatok ruhát … | Enyhítsd kínunk, ha munkás vagy s szabad, | Elvtárs … segítsd a lebukottakat. (József Attila) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) A természetnek évszakonként változó külső képe. A mező zöld ruhája; a fák tavaszi ruhája; új ruhát ölt a természet. S váltotta föld szép tavaszi ruhát … (Petőfi Sándor) Milyen gazdag és buja | ez a sok hortenzia! … | Elhajolnak mert a nyár | virágának vége már, | bár a bokrok, bár a fák … | megtartják a szép ruhát. (Babits Mihály)
2. Kül. ennek látható része, a fehérnemű fölött (ill. a felöltő, köpeny stb. alatt) viselt ilyen készítmény, felsőruha; a férfiaké általában nadrágból, kabátból és mellényből, a nőké pedig egy darabból v. blúzból és szoknyából áll. Divatos, egyszerű, ízléses, szép ruha; csíkos, fehér, fekete, kék, kockás, pepita, piros, sötét, szürke, világos, virágos ruha; csukott, kivágott ruha; a ruha szabása; ruhát alakíttat, csináltat, próbál. Az én apám kopott kabátú, De nekem új ruhát veszen. (Ady Endre) Mint könyvelő, ki csendben hazatér, | ruháját rendben székére teszi, | puffannak apró, gyors lépései. (József Attila) Anyuka | ruháit próbálgattam. Maskara, | buta játék! (Szabó Lőrinc) || a. Vmely korra, vidékre, népre v. foglalkozásra, hivatásra, méltóságra jellemző, vmely életkornak, alkalomnak, célnak megfelelő ruha (2). → Empire ruha, rokokó ruha; kínai, matyó ruha; délutáni, estélyi ruha; → kisestélyi ruha; → nagyestélyi ruha; → polgári ruha; utcai, ünneplő ruha; a vasutasok, postások, tűzoltók ruhája. Hadnagyi ruhában feszített. Arra a papra is haragszom, aki magyar ruhában nem jár. (Csokonai Vitéz Mihály) A még ott levő katonaság … minden tagja leszedte a fekete-sárga zsinórt a ruhájáról. (Móricz Zsigmond)
3. Mindaz a szövetanyagból készült ruhanemű és tisztálkodásra haszn. háztartási holmi, amelyet mosni, tisztítani szoktak (fehérnemű, alsónemű, ágynemű, konyharuha stb.). Fehér, tarka ruha; → kilós ruha → testi ruha; a ruha a szennyesbe kerül; ruhát → aggat v. aggatja a ruhát; beáztatja, mossa a ruhát; ruhát → tereget; ruhát → tisztáz; ruhát vasal. Kis leány szoknyája térdig föl van hajtva, Mivelhogy ruhákat mos a fris patakba. (Petőfi Sándor) Csak ment és teregetett némán … | s a ruhák fényesen, suhogva | keringtek, szálltak a magosba. (József Attila)
4. Vmely szövött, kötött anyagnak vmely meghatározott célra haszn. kisebb-nagyobb darabja. Edényfogó ruha; vizes ruha. Ruhába csavarja az üveget. Vizes ruhát tesz a torkára. Ruhával fogja meg a lábast. Akkor a hű szolga … Megtörölte szépen csillagos bicskáját, Összehajtogatta szalonnás ruháját. (Arany János)
5. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Vminek hamis megjelenési formája, látszata; álruha, mez. A legbadarabb hazugságokat is az igazság ruhájába próbálta öltöztetni.
6. (argóban) Verés, ütleg(elés), vereség, kikapás. Jön a mérkőzés, nagy ruha lesz! Vigyázz magadra, mert mindjárt ruhát kapsz!
Szólás(ok): ld. folt. Közmondás(ok): Nem a ruha teszi az embert: az ember értékét nem öltözete alapján kell megítélni.
Szóösszetétel(ek): 1. ruhaabroncs; ruhaalj; ruhaállvány; ruhaárusító; ruhabáb; ruhabélés; ruhabolond; ruhabolt; ruhabőség; ruhacsat; ruhacsere; ruhacsináltatás; ruhacsomag; ruhacsomó; ruhaderék; ruhadivat; ruhaellátás; ruhafesték; ruhafestés; ruhafestő; ruhaflanell; ruhafodor; ruhafoszlány; ruhagond; ruhagyártás; ruhahiány; ruhaipar; ruhaigazítás; ruhajegy; ruhakellék; ruhakelme; ruhakereskedés; ruhakereskedő; ruhakészítés; ruhakészlet, ruhakiutalás; ruhakoptatás; ruhakosár; ruhamaradék; ruhaminta; ruhamoly; ruhamosás; ruhaőrző; ruhapróba; ruharakomány; ruharaktár; ruhasegély; ruhaszabás; ruhaszaggatás; ruhaszállítmány; ruhaszalon; ruhaszámla; ruhaszárítás; ruhaszárító; ruhaszegély; ruhatartó; ruhateregetés; ruhatípus; ruhatisztító; ruhaujj; ruhaüzem; ruhaváltás; ruhavarrás; ruhaviselet; 2. álruha; alsóruha; babaruha; búvárruha; cserkészruha; díszruha; egyenruha; fegyencruha; felsőruha; férfiruha; formaruha; fürdőruha; gálaruha; gyakorlóruha; gyászruha; gyermekruha; iskolaruha; játszóruha; katonaruha; készruha; konyharuha; mackóruha; matrózruha; miseruha; munkaruha; munkásruha; nászruha; páncélruha; parasztruha; rabruha; selyemruha; síruha; sportruha; strandruha; szerelőruha; tengerészruha; tornaruha; törlőruha; úszóruha; úttörőruha; vászonruha; vattaruha; védőruha.
ruhányi.
