rútság [tárgyas v. ccs] főnév -ot, -a (választékos)
1. A rút (I. 1) melléknévvel kifejezett tulajdonság; csúfság. Ördögben a rútság, mely sajátja. Nem oly borzasztó, mint nőben. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) || a. Vkinek, vminek rút (I) volta, állapota. Arcának, ruhájának, az udvarnak rútsága; az idő, az öregkor rútsága; hangjának rútsága; beszédének önzésének, viselkedésének rútsága. Külsejének rútságát feledteti szellemének ragyogása. Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét, | … Töröld el rútságát, Minden álnokságát. (Balassi Bálint) Nem kémlelem saját rútságomat. (Szigligeti Ede–Shakespeare-fordítás)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.