s [1]

Full text search

s [1] [ess] főnév s-et, s-e [essët, esse]
I. (nyelvtudomány) Beszédhang: a nyelv pereme v. háta és a felső foghús v. a szájpadlás legeleje közt képzett zöngétlen mássalhangzó, réshang; a zs hang zöngétlen párja (pl. a sas szó első és utolsó hangja). Az s ejtése, képzése.
II.
1. Ennek a beszédhangnak írott v. nyomtatott jele; a latin ábécének tizennyolcadik, a teljesebb ábécének az r és az sz közé eső harmincegyedik betűje; nyomtatott alakja: s, S. Kis s; nagy S.  Ha gyorsan írok, most is sokszor megesik még velem, hogy megfordítva írom az S-et, mint ahogy falusi szabók cégtábláján látni. (Móra Ferenc)
2. (rendsz. jelzőként) (ritka) <Felsorolásban, sorszámnév helyett, ha a sorozat többi tagját is az ábécé betűi jelölik.> A szakasz s) pontja.
3. <Írásbeli rövidítésül:> s: a) (fizika, tudományos) időegység v. időpont megjelölésében:) másodperc (secundum); b) (fizika) út (spatium); s.: <rendsz. foglalkozást jelentő összetételek előtagjaként:> segéd; S: a) (filozófia) <a logikában:> subjectum (alany); b) (vegyi ipar) a kén (sulphur) vegyjele; c) (légkörtan, tudományos) dél (égtáj).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi