sakter
sakter [ë v. e] főnév -t, -ek [ë] v. -ok, -e [e] (vallásügy)
Izraelita hitközségi alkalmazott, aki a háziállatok rituális levágását és az újszülött fiúgyermekek körülmetélését végzi; metsző (II. 2). A sakterek … ezeken a báránykákon teszik le az érettségi vizsgát. (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek): sakterkés.
sakteres v. sakteros; sakteri; sakterkedik v. sakterkodik; sakterség v. sakterság.
