sál
sál főnév -t v. -at, -ja
A nyaknak a hidegtől való védésére haszn., rendsz. hosszúkás (gyapjú- v. selyem)kendő. Sállal tekeri be a nyakát. Nyakára köti a sálat. S most a nap egy végsőt rivall | s egyszerre meghalt; s akkor oly csönd lett egyszerre, olyan hideg hogy vacogott a | nőkön a bolyhos, puha sál. (Babits Mihály) || a. (régies) Nagyobb kendő, amellyel a nők vállukat és fejüket is betakarták; nagykendő.
Szóösszetétel(ek): sálkendő.
