1. (katonaság, történettudomány) Földből, kövekből készített töltés, gát, amely az ellenség támadása ellen védelmet nyújt. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára. (Kölcsey Ferenc) A sáncok ormán néha gólya áll, | a futóárok nyúl tanyája. (Radnóti Miklós)
2. Ehhez hasonló töltés, gát a bevetett föld elhatárolására v. nagyobb esőzések idején a víz behatolása ellen. A hegyoldalon kőgátak húzódtak, sáncok, azokkal védelmezték az itt lakók kis termésüket … az elemek haragja ellen. (Kosztolányi Dezső)
3. (tájszó) Hosszan elnyúló ásott gödör, mélyedés, árok, a mellette kihányt földdel együtt. Sáncot ás.
4. (átvitt értelemben, történettudomány) Az alkotmány sáncai: az 1848 előtti Magyarországon a nemesi kiváltságok. A szűkkeblűség, balgaság, rövidlátás és rosszakarat egy ideig még erősek lesznek akadályozni, hogy kik az alkotmány sáncain kívül veszteglenek juhtürelemmel, azok be ne foglaltassanak. (Kossuth Lajos) Az elnyomott nép … kívül van az alkotmány sáncain. (Gyulai Pál)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.