sebez [e-ë] tárgyas ige -ek [ë] v. sebzek [e-ë], -el [ë] v. sebzel [e-ë], -ünk v. sebzünk [e]; -tem [e], -ett [ë] v. sebzett [e-ë], -zen [ë]; sebezni [e-ë] v. (sebzeni) [e-e]
1. (csak eredményhatározóval) Vmilyenre sebez vkit, vmit: vmely személyen, állaton v. testrészen úgy ejt sebet, hogy ezzel vmilyen állapotba juttatja. Halálra sebez. A tüske véresre sebezte az ujját.
2. (átvitt értelemben, költői) Sebez vkit, vmit: tartós lelki fájdalmat okoz neki. Mint sebzi váddal lelkem e beszéd! (Arany János–Shakespeare-fordítás) Sebezte volna bárki szívem, Nem fájna úgy, megszokta rég, Oh csak te ne … (Gyulai Pál) A vármegye minden kisasszonya halálra lesz sebezve. (Krúdy Gyula)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.