semennyi
semennyi névmás, általános (tőszámnévi)
<Önállóan rendsz. egyszavas mondatként v. tagmondatként; egyébként második, esetleg harmadik tagadó v. tiltó jelentésű szóval kapcsolatban; nyomatékosabban a sem v. se tagadó-, ill. a se tiltószóval.>
I. melléknévi (kissé népies)
1. A legkisebb mennyiségű, számú se(m); egy se(m); semmi. Semennyi pénze sincs. Semennyi bort sem ivott. Nekünk … van egy roppant hibánk: semennyi beszéd sem szül semmi eredményt sem. Csodálatosan meddő a vitánk. (Móricz Zsigmond) || a. (túlzó) <Időről szólva:> a legrövidebb se(m). Ennek elintézése nem telik semennyi időbe (sem).
2. A lehető legnagyobb mennyiségű, számú se(m). Semennyi pénzért sem adná. Semennyi kinccsel nem tudná megfizetni.
II. főnévi
1. (kissé népies) A legkisebb mennyiség se(m) (főleg pénzből, időből, mértékből). [Mennyit adjak érte?] – semennyit (se adj). Semennyibe sem kerül. Semennyit sem maradtunk. Nincs az a ház semennyire sem: egészen közel van. || a. (Kiegészítendő kérdésre adott egyszavas feleletként. [Mennyit adjak?] – Semennyit (se). Mennyi kell? – Semennyi! (Petőfi Sándor) Oszt mennyire vattok [= vagytok]? – Semennyire. (Gárdonyi Géza)
2. (kissé népies) <Pénzből v. más értékből a lehető legnagyobb mennyiség se(m). Semennyiért se add oda. Semennyivel sem lehetne megfizetni. || a. <Kiegészítendő kérdésre adott egyszavas feleletként.> [Mennyit adnál érte?] – Semennyit (se). Nem eladó [a tehén]? Semennyiért? – Semennyiért. (Móricz Zsigmond)
