I. A sír (1–3) igével kifejezett cselekvés, (érzelmi) megnyilvánulás; az a tény, hogy vki sír. Hangos, keserves, zokogó, szepegő, szipogó sírás; a gyerekek, az asszonyok sírása; elfogja a sírás; sírása lesz belőle v. (vminek) sírás lesz a vége: a) <rendsz. nevető, viháncoló gyerekhez szóló intésként, figyelmeztetésként:> hamarosan sírni fogsz; b) (átvitt értelemben) rossz vége lesz; nem állhatja meg sírás nélkül: olyan hatással van rá vmi, hogy sírnia kell; sírásra áll a szája; sírásra fakad; sírásra→görbül a szája; sírásra→húzódik vkinek az ajka, szája; ajkát, száját sírásra húzza szét (→ széthúz);→fuldoklik a sírástól; abbahagyja a sírást; ég a szeme, vörös a szeme a sírástól; elcsuklik a hangja a sírástól. Fájdalma megenyhült a sírástól. Követ meglágyítna keserves sírása … (Arany János) Nosza lőn most sírás, asszonysikongatás. (Eötvös Károly) Már akkor sírt Marika, és a tanító úr addig tiltotta kettőjüknek a sírást, míg az ő könnye is ki nem csordult. (Móra Ferenc) || a. Az ezzel járó hang. A szomszédból áthallatszott a gyermekek sírása. Anyák, sírjatok hangosabban: akit föl nem ver annyi ágyú, rezzenti-é gyenge sírástok? (Babits Mihály) || b. Annak a kényszernek az érzete, hogy sírni kell. A sírás fojtogatja; a sírás szorongatja a torkát. Úgy fájt a szívem, úgy szorongatta a torkom a sírás, milyen jól esett volna odabújni … valakihez. (Kaffka Margit)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Panaszkodás, kesergés, jajveszékelés. Sírása az egeket→verdesi. Itt nem használ semmit a sírás, cselekedni kell. A császári ház jelen volt, s embereknek számított …, s így torkon lehetett őket fogni, és hol sírással, hol hízelgéssel… ki lehetett becses engedményeket belőlük csikarni. (Móricz Zsigmond) || a. (bizalmas, rosszalló) Nyűglődő, tehetetlen nyavalygás, kesergés. Unom ezt az örökös sírást. || b. (átvitt értelemben, költői) Mély fájdalomérzés, emésztő szomorúság. Szeretem a fáradt lemondást, Könnyetlen sírást és a békét. (Ady Endre)
sírási.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.