sokk
sokk főnév -ot, -ja (csak egyes számban)
1. (orvostudomány) <Rendsz. súlyos testi megrázkódtatást, nagy vérveszteséggel járó sérülést, műtétet stb. követően> a vérkeringésnek és az anyagcserefolyamatnak olyan – hirtelen jelentkező – kóros elváltozása, zavara, amely a szervezet belső egyensúlyának megbomlását, a szervek működésének vészes csökkenését okozza, s gyak. halállal végződik. Sokkja van. A sokk hatására a szervezet kevesebb vért kap. A halál oka sokk.
2. (ritka) Idegsokk.
3. Idegsokkos ember görcsös rángatódzása, ideges remegése v. beszédzavara.
Szóösszetétel(ek): 1. sokkállapot; 2. idegsokk.
sokkos.
