soroz
soroz ige -tam, -ott, -zon
1. tárgyas (katonaság) Soroz vkit, vmit: <hivatalosan kirendelt bizottság> hadköteles személyről, csoportról a katonai szolgálatra való alkalmasságot, annak fokát, ill. az alkalmatlanságot megállapítja, és a katonai szolgálatra alkalmas személyt valamelyik fegyvernemhez való beosztásra javasolja. Most sorozták az öcsémet. Ezt a korosztályt jövőre sorozzák. Nem a megye újoncoz, hanem a hadsereg toboroz! fejről fejre sorozzák az újoncokat. (Móricz Zsigmond) || a. (tárgy nélkül) A jövő héten soroznak. Nálunk még nem soroztak. || b. (katonaság) <Hivatalosan kirendelt bizottság lovakat, állati és gépi vontatású járműveket> katonai szolgálatra való alkalmasság szempontjából felülvizsgál, és alkalmasság esetén megfelelő helyre beosztva, a hadsereg részére nyilvántartásba, ill. igénybe vesz.
2. tárgyas Sorol (1). Az újonnan felfedezett égitestet a harmadrendű csillagok közé sorozták. A könyvet tévedésből más szakba sorozták. E felfogás Zrínyit az elsőrangú költő-művészek közé sorozza. (Arany János) Azokat a munkáimat, amiket az olvashatók közé soroznak, mindig egy pillanatnyi ötlet teremté meg. (Jókai Mór)
3. tárgyas (ritka, régies) Sorba állít, rendez. Az aggódó lány … alig bírta eszméit sorozni. (Kemény Zsigmond) [Az adatokat] rendezte, sorozta súlyuk, érdemük, hatásuk szerint. (Tolnai Lajos)
Igekötős igék: besoroz; újrasoroz.
sorozható; sorozott; soroztat.
