spékelőtű
spékelőtű [ë] főnév (konyhaművészet)
Hosszú, vastag tűhöz hasonló, egyik végén hegyes, másik végén csipesszerű szerkezetben végződő fémcsövecske, amellyel a csíkokra vágott szalonnadarabkákat a sütésre előkészített nyers húsba tűzdelik. || a. (átvitt értelemben) Ez [a megjegyzés] már nem spékelőtű volt: ez már maga volt a nyárs, a szíven és beleken keresztülütve. (Jókai Mór)
