stanicli
stanicli* főnév -t, -ja (bizalmas)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Rendsz. kúp, ill. tölcsér alakú papírzacskó. Stanicliba tették a cukorkát. Újságpapírból staniclit készít, sodor. Noémi ült az ágya szélén, … egy stanicliból amerikai mogyorót majszolva. (Babits Mihály) Leültem … a szemétládára, egy hideg vasaló és egy faszenes stanicli mellé. (Hunyady Sándor) || a. jelzői használat(ban) Annyi, amennyi vmiből egy ilyen zacskóba belefér, ill. ilyen zacskóban levő. Vett egy stanicli gesztenyét. Kérek egy stanicli paprikát. A literes üveg felét átöntötte egy másik üvegbe, azt kivitte a kamrába s ott a grádics alá rejtette, egy stanicli rizs mellé. (Nagy Lajos)
staniclis; staniclizik.
