sűrítő
sűrítő melléknév és főnév
I. melléknév Olyan, aki, ami sűrít (1–4) vmit; tömörítő. A bablevest rántással sűrítő háziasszony; a cukrot sűrítő eljárás; a sorokat sűrítő gépíró; a mondanivalót sűrítő előadásmód.
II. főnév -t, -je [e] (műszaki nyelv, ritka)
Általában vmit sűrítő gép, szerkezet.
1. <Gőzgépben>készülék az összenyomott, fáradt gőz lehűtésére, cseppfolyósítására; kondenzátor. Felületi sűrítő: gőzturbinákon és tengeri hajók gépein használt készülék, amely a gőz melegét hűtő felület közvetítésével vonja el; közvetlen sűrítő: stabil dugattyús gőzgépeken alkalmazott zárt készülék, amely a gőzhengerből kiáramló fáradt gőzt összegyűjti, és hideg víz permetezésével kondenzálja, sűríti.
2. (villamosság) Egymástól szigetelő réteggel elválasztott két v. több vezetékből álló készülék, amellyel elektromos töltést lehet felhalmozni, tárolni; kondenzátor.
3. Levegő, gáz és gőz kis térfogatra és nagy feszültségre való összenyomására, sűrítésére haszn., önműködő nyomó- és szívószelepekkel ellátott gép; kompresszor.
Szóösszetétel(ek): 1. sűrítőgép; 2. légsűrítő.
sűrítős.
