szabadjára [ggy] határozószó (személyragos és hatragos; csak 3. sz.-ű alakban) (ritka) szabadjukra [ggy] Nyomósítva: a maga, a maguk szabadjára.
Akadály v. gátló körülmény nélkül, tetszés szerint, szabadon. Szabadjára járhat-kelhet. Szabadjára tehet, amit akar. [A könny] szabadjára folydogál le végig mind a két orcáján. (Vas Gereben) || a.Vkit, vmit szabadjára bocsát, enged, ereszt, hagy: a) elereszti, kibocsátja; szabadjára ereszti a kutyát; b) hagyja, hogy azt tegye, amit akar, v. úgy alakuljon, ahogy éppen jön; nem törődik, nem foglalkozik vele. Szabadjára hagytam a sok étel között. (Mikszáth Kálmán) Nono, lányom, … ha neköd volnék, nem hagynám olyan szabadjára az uramat. (Móra Ferenc) A kocsis a lovát szabadjára hagyta. (Krúdy Gyula) || b.Szabadjára ereszti a nyelvét: gátlás nélkül megmondja a véleményét. || c. (átvitt értelemben) Szabadjára ereszti a képzeletét: nem vet gátat képzelete csapongásának.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.