szabadságidő
szabadságidő [g-i] főnév (hivatalos)
Az az idő, amelyet vki szabadságként (5) tölt, ill. amely szabadságként (5) megilleti. [Arany János] visszavonulását teljes lelkéből élvezte és szabadságidejének első évében még egyszer visszamosolygott reá a múzsa a Margitsziget tölgyfái alatt. (Gyulai Pál) [Prakovszky] Krizsnócon töltötte szabadságidejét. (Mikszáth Kálmán) || a. (régies) Katonai szabadság (5). Jóka … a katonáit mind haza bocsátá, Kit csak egy hónapra, kit pedig kettőre, Kit meg bizonytalan szabadságidőre. (Arany János)
szabadságidei; szabadságidejű; szabadságidős.
