szabadságvesztés
szabadságvesztés főnév (jogtudomány)
Bűncselekmény elkövetőjére a bíróság által kiszabott büntetés, amely az elítélt személyes szabadságának (3) megvonásával jár. Ötévi szabadságvesztés; szabadságvesztésre ítél, szabadságvesztéssel büntet vkit. A szabadságvesztés lehet fegyház-, börtön-, fogházbüntetés, elzárás, dologházba való utalás. Az… állami fegyház hajdan apácakolostor volt… Nyolcszáz ember van ott együtt, aki mind tíz éven felüli szabadságvesztésre van ítélve. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): szabadságvesztés-büntetés.
szabadságvesztési.
