szabálytalanság
szabálytalanság főnév -ot, -a
1. A szabálytalan melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot. A kép csupa szabálytalanság. Szabálytalanságot észlelt a beteg szívműködésében. Aggtelekre érvén…, elindulánk a barlangba… Oh, ti szűkkeblű emberek…, boruljatok térdre a szabálytalanság remeke előtt! (Petőfi Sándor) || a. Vminek szabálytalan volta, jellege, állapota, működése, menete. A játék, a lépés, a ragozás szabálytalansága; az alak, az idom, a test szabálytalansága; az arc(vonások) szabálytalansága; az érverés, a szívműködés szabálytalansága.
2. Vmely szabályba (1) ütköző, ellene vétő, szabálytalan (1) cselekedet. Közlekedési szabálytalanság; szabálytalanság történt; tiltakozik a szabálytalanság ellen; szabálytalanságot követ el, tapasztal. Nem tűrt semmiféle szabálytalanságot. [A polgármester] Ujvárosa… homokra épült, a kétes pénzműveletek, ezer szabálytalanság süppedőire. (Babits Mihály) Szabálytalanságot követett el a külföldi kölcsönök terhére történt építkezéseknél. (Móricz Zsigmond) || a. (sport) A játékszabályokat megsértő cselekedet. Szabálytalanságot követ el. A bíró lefújta a szabálytalanságot. A sorozatos szabálytalanság miatt leléptették. Tizenegyest ítélt a szabálytalanságért.
