szabott
szabott melléknév -an
Általában olyan, amit szabtak (1–4), kiszabtak v. megszabtak.
1. Olyan <ruha>, amelyet bizonyos alakra, bizonyos mérték szerint szabtak ki. Divatosan, jól, rosszul szabott ruha; bőre, rövidre, szűkre szabott kabát, nadrág. Jól szabott anglus sakkjába [= zakójába] Minden egy tagig kiült [= kidagadt]. (Csokonai Vitéz Mihály) Gyönyörű legény a férfiú. Hatalmas, aranyszőke, kékszemű. De rosszul szabott a ruhája. (Ady Endre)
2. (átvitt értelemben, kereskedelem) Szabott ár: olyan ár, amelyet az eladó v. a szolgáltató pontosan meghatározott, és amelyből nem enged. A szocialista országokban az állami üzletek szabott áron árusítanak. A Lapaj művészetének szabott ára van, melyből nem enged semmit. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, hivatalos) Vmely felsőbb hatóság, üzemvezetőség által kitűzött, meghatározott, előírt. Rövidre szabott határidő; alacsonyra szabott normák.
4. (átvitt értelemben, választékos) Bizonyos mód, rend, szokás szerint megállapított, meghatározott. A lángész nem követ… másoktól szabott… törvényeket. (Vörösmarty Mihály) A királyi vérség űlt le szabott rendben. (Arany János) Most már tisztán láttam, milyen szabott… törvényei vannak ennek az álomjátéknak. (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): egybeszabott.
