szaglász
szaglász ige -tam, -ott, ..ásszon, (ritka) szaglászik
1. tárgyas Szagolgat, szaglál vmit. Szaglássza a pecsenyeillatot. A két kutya szaglászni kezdte egymást. A lány… gyönyörű agara bambán szaglászta a jelenlevők cipőjét. (Hunyady Sándor) || a. tárgyatlan Szaglál (a). A kutya a vad után szaglász.
2. tárgyas (átvitt értelemben is, bizalmas) Vmit szaglász: vminek az ottlétét (kül. szagát érezve) sejti, gyanítja; vmit szimatol. A finánc szűzdohányt szaglászott a padláson. Már megint botrányt szaglászol? || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Szaglász vki, vmi után: vkinek, vminek az ottlétét sejtve, kutat, kémlel, szimatol utána. Besúgók szaglásztak utána. Pletyka után szaglász. || b. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Szaglász vmit: tudásvágyból v. kíváncsiságból tanulmányoz, búvárol vmit. Új eszközzel próbáltam fejteni | titkot, érteni világot, hazát: | szaglászni kezdtem a statisztikát. (Szabó Lőrinc)
Igekötős igék: beszaglász; kiszaglász; körülszaglász.
szaglászás; szaglászó; szaglászott.
