szakáll

Full text search

szakáll főnév -t, -(ak), -a
1. A férfiak arcán, állán növő, többé-kevésbé hosszúra meghagyott, rendsz. gondozott, nyírt szőrzet. Ápolt, bozontos, göndör szakáll; hegyes szakáll; hosszú, rövid szakáll; fehér, fekete, ősz, szürke, vörös szakáll; nő, serked a szakálla; ütközik a szakálla; a szakállába dörmög, dünnyög, mor(m)og (vmit): (átvitt értelemben is) nem nyíltan, hanem elfojtva fejezi ki bosszúságát, elégedetlenségét; borotválja, fésüli, nyírja, simogatja a szakállát; szakállt ereszt, növeszt; szakállt visel. (szójárás) Allah növessze meg ( megnöveszt) szakálladat. (szójárás, népies) Megrázza még szakállát Gergely: Gergely napja (márc. 12-e) körül még szokott havazni.  Ott megy ő, az ősz vezér; szakálla Mint egy fehér zászló lengedez. (Petőfi Sándor) Fehérre meszelt minden bajuszt, hajat és szakállt a zuzmara. (Mikszáth Kálmán) Szakálla kender, a szeme tengerkék… (Juhász Gyula) || a. (bizalmas) A ritka, nem naponként történő borotválkozás következtében kiütköző és a férfiak arcát belepő szőrzet. Háromnapos szakáll. Ilyen nagy szakállal nem jöhetsz a színházba! || b. (gúnyos) Némely nő arcán, főleg rendellenes mirigy- v. hormonműködés miatt megnőtt, néhány mm hosszúságú szőrzet. Idős nő, szakálla van.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Saját szakállára v. a maga szakállára: saját felelősségére v. kezdeményezésére, az illetékes személytől kapott utasítás, megbízás v. engedély nélkül.  Miért akar a maga szakállára ekkora felelősséget venni? (Kemény Zsigmond) A szép Zagorjéban minden ember a maga szakállára verekedhet. (Mikszáth Kálmán) Én a magam szakállára rendeltem, pénzem volt a pestibül. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, régies, tréfás) Szakállamra mondom, állítom, kijelentem: nekem elhiheted v. elhihetitek, hogy így van. || b. (átvitt értelemben, régies, tréfás) Más szakállára: más valakinek az anyagi felelősségére, számlájára, kontójára. Más szakállára iszik, kér kölcsön pénzt.
3. Egyes álltok, főként a kecske állán lévő szőrzet. A kecske szakálla. || a. (tájszó) A kakas, a tyúk csőre tövén lecsüngő piros lebernyeg.
4. (átvitt értelemben) <Különféle eszközökön, szerszámokon v. fegyvereken, kül. a kulcson> a nyélből kiálló rész. A kulcs szakálla beletörött a zárba.  Jobbjával a súlyos dárdát emelé fel… S megcsapá vele a szegény ifjat vállon. Egybe visszarántá. Dőlt a test utána, Mert nyakába akadt a bárdnak szakálla. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, régies) <Ágyú v. nagyobb puska csövének elülső részén> lefelé nyúló támaszték.
5. (átvitt értelemben, népies) A búza, árpa stb. szakálla: a kalászból kiálló hosszú, erős szálak együtt. || a. (átvitt értelemben, tájszó) A kukorica szakálla: a kukorica bajusza (3).
6. (átvitt értelemben, tájszó) A guzsalyra kötött szösz alsó, vastag vége, amelyből fonás közben a szálat tépik.
7. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Szakálla van: <színdarab, történet, vicc> régi, elavult és unalmas. Ez új vicc? Ilyen szakálla van!
Szóösszetétel(ek): 1. szakállbajusz; szakállbarnító; szakállirtás; szakállirtó; szakállnövesztés; szakállszőr; 2. álszakáll; császárszakáll; kecskeszakáll; kékszakáll; körszakáll; oldalszakáll; pofaszakáll; zergeszakáll.
szakállacska v. szakállocska; szakálltalan; szakállú.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi