szakképzett
szakképzett melléknév
Olyan <személy>, aki szakképzésben részesült, v. vmely szak(ma) körébe vágó gyakorlatot, ill. képesítést szerzett. Szakképzett iparos, munkás, szerelő. Gondoljon el egy egészen elvadult nagybirtokot… magtárak és gépek, épületek és szakképzett… [gazda]tisztek nélkül. (Kaffka Margit) Volt igazgató, helyettes igazgató, irodai személyzet…, ötven szakképzett sertéskezelő, akkora volt a havi rezsi, mint az egész városházáé. (Móricz Zsigmond)
szakképzettség.
