szállóige
szállóige főnév
Irodalmi, történeti v. mitológiai eredetű állandó szókapcsolat, gyak. egész mondat, amelynek idézet jellege van, s amelyet főleg választékosabb stílusban használnak. Kossuthnak nem egy mondása szállóigévé vált. Már jó régóta röpköd az a szállóige, amely a sajtót is besorozta a nagyhatalmak közé. (Ambrus Zoltán)
szállóigei; szállóigés.
