szalma
szalma főnév ..mát, ..mája
1. A gabonafélék és más szálas növények ízekre tagolt, belül rendsz. üres szára. Alacsony, magas a búza szalmája; (népies) szalmára sok, szemre kevés: csak látszólag jó termés. || a. A kicsépelt gabona szára. Egy kazal, köteg szalma; szalmából fon vmit; szalmán alszik, fekszik; szalmával almoz; szalmával betakar, fed vmit. Kórágyon fekszem és kínod tövisében, Ez a szalma ollyan kemény, ollyan hideg! (Tompa Mihály) Talán örökké lehetne verselni rólad régi kert, | vén köhögős kutadról, mely szalma közt fázva telelt. (Babits Mihály) Fagyos szalmában sáros krumpli gubbaszt. (József Attila)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Szalmaözvegy. Két hét óta szalma vagyok.
3. (átvitt értelemben) <Főleg ebben a tréfás vezényszóban:> széna, szalma!: bal (lábbal lépj), jobb (lábbal lépj)!
4. (átvitt értelemben, ritka) Vminek a szalmája: vmely megnyilatkozásnak (beszédnek, írásnak) üres, tartalmatlan, semmitmondó része. Az a tízkötetes munka lenne a legérdekesebb útleírás. – Igaz, – bólogat, – igaz. Dehát mégis csak sok lenne a szalmája annak az írásnak. (Gárdonyi Géza)
Szólás(ok): Csáki szalmája: szabad prédára hagyott, gazdátlan jószág, amelyhez bárki hozzányúlhat, amelyet bárki használhat, fogyaszthat; (üres) szalmát csépel: úgy beszél, hogy semmi lényeges dolgot nem mond, haszontalanul fecseg; egy (szál) szalmát sem tesz keresztbe: a) semmit sem dolgozik, henyél; b) (ritka) senkinek sem árt; ld. még ágy, széna.
Szóösszetétel(ek): 1. szalmaáru; szalmabáb; szalmabálázó; szalmaburkolás; szalmaburkolat; szalmacsomó; szalmacsóva; szalmadarázs; szalmaeledel; szalmafehérítés; szalmafonó; szalmagúzs; szalmakéve; szalmakosár; szalmakoszorú; szalmaköteg; szalmakötél; szalmakunyhó; szalmakupac; szalmaliszt; szalmanyoszolya, szalmapadlás, szalmapapír; szalmapapucs; szalmapernye; szalmaprés; szalmarész; szalmaréteg; szalmasajtó; szalmasíp; szalmaszár; szalmaszecska; szalmaszín; szalmaszínű; szalmatekercs; szalmatermés; szalmatörek; szalmatörmelék; szalmatrágya, szalmavágó; szalmavékony; szalmaviskó; szalmazsúp; 2. alomszalma, borsószalma; búzaszalma; fedőszalma, törekszalma; zabszalma; zsúpszalma.
