számadás
számadás [m-a] főnév
Általában a számot ad (vmiről) szókapcsolattal kifejezett cselekvés, tevékenység, eljárás, ill. megnyilatkozás.
1. Olyan dolgokról, tettekről, eseményekről, történetekről való beszámoló, amelyekért a róluk számot adó vkinek felelős. Önmagunknak való számadás; kivonja magát a számadás alól; számadásra felszólít, kényszerít vkit; nem tartozik (senkinek) számadással. || a. (rosszalló) Felelősségre vonás, leszámolás vkivel. Szigorú számadás; számadásra → hív; számadásra von. Egy kis számadásom van még veled. De itt vagyok boszúmat állani… S rettentő számadásra hívom őt. (Vörösmarty Mihály) Mivel felelsz majd, hogyha egykoron Az, aki küldött, számadásra von? (Petőfi Sándor) || b. (ritka) Bosszú(állás). Eljön még a számadás napja! || c. (átvitt értelemben, ritka) Az utolsó ítélet, az ítélet napja. Hallá a számadásra hívó égi kürt harsogását. (Vörösmarty Mihály) Csínyeinket az a jó úristen… plajbásszal írja fel, amit talán a nagy számadásig az idő is lenyal. (Vas Gereben)
2. Feljegyzés, kimutatás vmely pénzösszeg felhasználásáról, bevételekről és kiadásokról. Háztartási, kereskedelmi, üzleti számadás; hibás, pontos számadás; (kereskedelem, 1945 előtt) tegye számadásba tudósítás szerint v. nélkül: <váltó záradékában annak jelzése, hogy az intézvényezett a váltó kibocsátásáról kap, ill. nem kap külön értesítést.> [A fejedelem] a számadásban nem nézte, hogy miért adtanak harminc vagy negyven tallért. (Mikes Kelemen) S öszve kalkulálván saját számadását, Nyögve kárhoztatja szörnyű pazarlását. (Csokonai Vitéz Mihály) || a. Hivatalos írásos elszámolás pénzösszegek felhasználásáról, bevételekről és kiadásokról a felsőbbségnek. Gondnoki, pénztári, vállalti számadás; számadásra köteles v. kötelezett személy, vállalat; → nyilvános számadásra kötelezett egyesület, vállalat; számadást kér, követel vkitől; számadást → csinál; számadást készít; számadást vezet vmiről; a számadást lezárja; bemutatja, megteszi számadását. A számadást átvizsgálta és jóváhagyta. Valami turpisság sült ki a városi… számadásokban. (Mikszáth Kálmán) Egy öregedő irodakisasszony. Szigorúan néz és büszke arra, hogy az ő számadásaiban nincs tévedés. (Móricz Zsigmond) || b (régies) Számla. Benyújtja, bemutatja a számadást. Kalapos Jánosékra… soha senki egy rossz szót sem mondhatott. Tisztességes árért minden jót adtak, akárki szállt meg náluk, megemlegette… a hallatlan olcsó számadást. (Jókai Mór)
Szólás(ok): ld. gazda.
Szóösszetétel(ek): 1. számadásvezetés; számadásvizsgálat; számadásvizsgáló; 2. zárszámadás.
számadási; számadásos.
