számára
számára névutó és határozószó
I. névutó <A vele formális birtokviszonyban levő, rendsz. ragtalan v. személyragos szóval kapcs., azzal együtt értve.>
1. … (nak a), … (nek a) számára: a névszóval jelölt személynek, csoportnak, (ritka) tárgynak, dolognak szánva. Gyermekek számára írt könyv; a kebelbeliek számára fenntartott helyek. Megkéri a lányt fia számára. A mosógépet az egész família számára vette. Félreteszem a könyvet az intézet számára. Tarsolyában sok gyöngy vala Rózsájának számára. (Kisfaludy Sándor) Az öreg úr, (fél-süket és fél-vak), Maga számára és lopva zenél csak. (Arany János) || a. A névszóval jelölt személy, csoport, dolog javára, érdekében. Kedvezményt biztosít az ifjúság számára. Ez előnyt jelent az intézet számára. Nem is ló, hanem hát a tánc számára Verette a csengőt csizmája sarkára. (Petőfi Sándor) Megbírságolják a parasztot, aki ellövi a nyulat, amit az isten kizárólag az úri nimródok [= vadászok] számára teremtett. (Móra Ferenc)
2. A kapcsolt névszóval jelölt személyt, csoportot illetőleg, arra nézve, arra különös tekintettel. Senki számára nem vagyok itthon. Az ő számára ez nem jelent semmit. Melinda! nincsen a | testvéreid számára egy nyögésed? (Katona József) Kísérteties idegenség… volt az élő számára ez a halálra vált ember. (Kaffka Margit)
II. határozószó (személyragos) számomra, számodra, számunkra, számotokra, számukra v. (régies) számokra A személyraggal megjelölt v. az előzményekből ismert személy számára. A számomra fenntartott hely. Számodra is érvényes a kedvezmény. Számunkra nem volt egy szava sem. A gyermekekről is történt gondoskodás: napközi otthonok nyíltak számukra. A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely. (Vörösmarty Mihály) Nem virítok számotokra, Árva finnyás kóficok! (Petőfi Sándor) Mert gyűrű, lánc, pénz, óra már a kincsem, | a nagyvilágon más számomra nincsen. (Kosztolányi Dezső)
