számláló
számláló melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki számlál vmi(ke)t, vkiket. Az elvonuló katonákat számláló gyermek; a csirkéket számláló háziasszony. || a. Vminek a számlálását végző <gép, szerkezet>. A csomagokat számláló gép; a belépőket számláló forgókerék, fotocella.
2. (ritka) Olyan <közösség>, amely meghatározott számú tagból áll, bizonyos számú tagot számlál. Ezer lelket számláló falu.
II. főnév -t, -ja
1. (mennyiségtan) <Törtszámban v. kifejezésben> a törtvonás fölött álló szám v. algebrai kifejezés, amely azt mutatja, hogy a nevezőben jelzett számú, egyenlő részekre felosztott egységből, egészből hány rész alkotja a törtet; (pl. 2/3 törtben a számláló 2). Az egyenlő nevezőjű törtek közül az a nagyobb, amelynek számlálója nagyobb.
2. (műszaki nyelv) Számláló (I. 1a) műszer, szerkezet. Ellenőrző, ioncsöves, motoros számláló; a számláló karja, tengelye. A számláló megszámolja a kapun belépő személyeket.
Szóösszetétel(ek): 1. számlálóbiztos; számlálógép; 2. áramszámláló.
számlálójú.
