1. (rosszalló) Olyan <személy, csoport>, akiben, amelyben nincs szégyenérzés, akin, amelyen nem látszik semmi szégyenkezés. Szégyentelen alak, banda. || a. (népies, rosszalló) Szemérmetlen, erkölcstelen. Szégyentelen némber.
2. (irodalmi nyelvben) Erkölcsi tisztaságának, feddhetetlenségének tudatában szégyent, önvádat nem érző, ill. nem mutató, tükröző <magatartás, arckifejezés>. Az ifjú… elhalványodott;… aztán komoly, felemelt, szégyentelen arccal lépett a haragvó elé. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -ek, -e v. -je [ë, e, e] (népies, rosszalló) Szemtelen, gyalázatos személy. Mit csináltál már megint, te szégyentelen? Még szájalni mer vele a szégyentelen!
szégyentelenedik; szégyentelenség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.