szekeres
szekeres [e-e-e] melléknév és főnév
I. melléknév -en [e]
1. Olyan <személy>, akinek szekere van. Szekeres gazda. Minden telkes gazda szekeres gazda volt. Az összes szekeres gazdák szívességből ajánlkoztak egy-egy forduló útra kőért, fáért. (Mikszáth Kálmán) || a. Olyan <személy>, aki foglalkozásánál fogva, v. alkalomszerűen fogatot hajt, szekérrel van vhol. Szekeres béres, napszámos. A kocsma előtt szekeres emberek beszélgettek.
2. (régies) Szekér húzására használatos <igavonó állat, főleg ló>. Szekeres lovak, ökrök. Huszárlónak, ágyús lónak, szekeres lónak húszezer ló kellett. (Eötvös Károly) || a. (történettudomány) Szekérrel teljesített. Szekeres robot, szolgálat. || b. (1945 előtt) szekeres közmunka: szekértulajdonosokra kirótt k.
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] Szekeres (I. 1a) személy. Szekerest fogad. Kifizeti a szekeres napszámját. Gyalog kellett indulnia Krivánkáról, otthagyva a fogadott szekerest a falusi kocsmában. (Mikszáth Kálmán) Egy pillangó… csillagot keres S elgázolja egy durva szekeres. (Juhász Gyula)
