székhely
székhely főnév
1. Vmely hatóság, intézmény, egyesület, szervezet, hivatal v. vmely tisztséget, méltóságot viselő személy állandó tartózkodási és hivatalos működési helye. Járási, megyei székhely; a körorvos, a járási állatorvos székhelye. A vállalat székhelye Budapest. A hivatal az V. kerületbe teszi át székhelyét. A kormány 1849. elején Debrecenbe tette át székhelyét. A megye székhelyén ösmerkedék meg Etelkével. (Vas Gereben) || a. (ritka) Működési hely, központ [A rablóbandák] majd ide, majd amoda tették át székhelyeiket, aszerint, amint jövedelmezőbb foglalkozás kínálkozott itt vagy amott. (Jókai Mór) || b. (régies) Központ (2b) A Nil völgye… az emberi míveltség egyik legősibb székhelyéül volt rendelve. (Csengery Antal)
2. (ritka) Székház. A járási székhely modern, új épület. (Nagy Lajos)
3. (régies) Lakóhely; szálláshely.
Szóösszetétel(ek): megyeszékhely.
székhelyi.
