1. (vallásügy, történettudomány) Vmely egyháztól, felekezettől elszakadt kisebb csoport. Középkori szekták. Valahol a Volgán túl, az őshazánk körül van valami ördögimádó szekta. (Móra Ferenc) A főpap valamely megölt ellenségének, egy más vallási szekta volt fejének szelleme bújt a fiúba. (Nagy Lajos) || a. Újabb korban alakult, sajátos elveket valló, a történelmi egyházaktól független, szűk körű vallási közösség. Az adventisták, nazarénusok szektája. A lány imádkozni kezdett. Nem úgy, mint a szektákhoz tartozók, nem borult le, nem kulcsolta össze a kezét. (Justh Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) Vmely nagyobb közösségtől elszakadt v. elkülönült, zártkörű, szűk csoport, amelyet az azonos nézetek, érdekek v. kiváltságok tartanak össze. Baráti körük valóságos szektát alkotott. A föld alá kényszerítés azzal a veszéllyel járt, hogy a párt szűk szektává változik. Nő a dühösök szent szektája, Aratás lesz, ne féljetek. (Ady Endre)
Szóösszetétel(ek):szektaszellem.
szektaság; szektázik.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.