szemelget
szemelget [ë-ë-e v. ë-e-e] ige -tem, -ett [e-ë], ..essen [e-ë]
1. tárgyas Folyamatosan, ismételen v. aprólékoskodva szemel(1) vmit. Lencsét szemelget. Körül az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget. (Arany János)
2. Vmit v. vmiből szemelget: <személy> magfélét, gyümölcsöt, cukorkát szemenként eszeget. Szemelget a gyümölcsből. A cseresznyefa ágai lehajlanak,… fiatal, vidám… önkéntes tizedes, felkötött karral, kíváncsi szájjal szemelget róla. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas <Madár magfélét, fűfélét> csipeget. A csirkék szemelgetik az árpaszemeket. [A csirke] a kidőlt fakeresztek között, a repkényes hantok alján tikhúrt [= tyúkhúrt] szemelgetett. (Babits Mihály)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka, választékos) Szemelget vmiből: vmely írásműbe, könyvbe itt-ott beleolvas (1). Még nem olvastam el, csak szemelgettem belőle.
4. tárgyatlan (tájszó) <Eső> permetezik, ritka cseppekben hull; szemereg, szemerkél. Nem esett, csak éppen szemelgetett. Az eső csendesen szemelgetni kezdett. (Petelei István)
Igekötős igék: átszemelget; kiszemelget; leszemelget; összeszemelget; széjjelszemelget; szétszemelget; végigszemelget.
szemelgetés; szemelgetett; szemelgető.
