szemüveg
szemüveg [m-ü] főnév
1. A szem látási hibáinak (rövidlátásnak, távollátásnak stb.) helyreigazítására, javítására készült két, rendsz. kerekded üveglencséből v. üveglapból álló eszköz, amely két szárral a fülre akasztható, nyergével pedig az orra támasztható. Különböző fénytörésű lencsékből álló szemüveg. Szemüveg nélkül olvas. Szemüvegre van szüksége. Maga elé készítette tokba zárt szemüvegét. (Krúdy Gyula) Lásd, most jöhetnél, Osvát. A halál tán | el is bocsát… | hadd lássam egyszer még… | vezérkedő, roppant szemüveged. (Kosztolányi Dezső) || a. Ennek üvege. → Erős szemüveg; → gyenge szemüveg; két dioptriás szemüveg. Eltörött a szemüvege. Új szemüveget rendelt neki az orvos.
2. A szemet káros hatások (erős fény, por, szikrázás stb.) ellen védő, rendsz. rendes fénytörésű, de sötétebb színű üvegből v. más átlátszó anyagból (pl. csillámból) készült eszköz. Fekete szemüveg. Napozáshoz zöld szemüveget vesz föl. A hegesztők védő szemüveget használnak. Szemével, melyet a fekete szemüveg miatt sohase lehetett látni, méregette a forradalmas tömeget. (Kosztolányi Dezső)
3. (átvitt értelemben) Szemléleti mód, szemszög. Vmilyen szemüvegen (át) néz vmit: vmilyen módon gondolkodik felőle, vmilyen felfogása van róla; → rózsaszín szemüvegen (át) néz, lát vmit; → sötét szemüvegen, szemüveggel néz, lát vmit. Roppant pesszimista: mindent sötét szemüveggel néz. (Kemény Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. szemüvegcsere; szemüveggyár; szemüveggyártás; szemüvegkeret; szemüvegkészítő; 2. napszemüveg.
szemüvegű.
