szenvtelen [e-e-e] melléknév -ül, -ebb, [e] (választékos, néha kissé rosszalló)
Közönyösséget kifejező, semmi indulatot, érzelmet el nem áruló, érzéketlen <személy>. Szenvtelen ember. Szenvtelen csak a lovag marad. Szó nélkül… tovább rakosgatja kártyáját. (Kuncz Aladár) || a. Ilyen személyre jellemző, rávalló <magatartás, megnyilatkozás, arckifejezés>. Szenvtelen beszéd, hang; szenvtelenül bámul. Az excellenciás úr…, rideg, szenvtelen arcát némán fordítá felénk. (Mikszáth Kálmán)
szenvtelenség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.