szépül
szépül tárgyatlan ige -t, -jön
<Személy, dolog> fokozatosan szebbé válik; folyton szebb lesz. Fővárosunk egyre szépül. Hogy szépül ez a kislány! Kimentem a ligetbe újra Hosszacska távollét után… Húsz éve már, hogy követem… Ott lestem, amint lassan szépült. A változást mindeniket. (Arany János) Kit idevárok és aki nem jő el, Csak egyre szépül a szálló idővel. (Juhász Gyula) Nézd, a nép | dolgozik, szépűl város és vidék. (Szabó Lőrinc)
Igekötős igék: megszépül; nekiszépül.
szépülés; szépülő; szépült.
