I. melléknév (régies, irodalmi nyelvben) Vkitől szeretett, vkinek kedves. Gyermekem! Szerette gyermekem! (Katona József) Az én szerette jó fiam… köntösét… tegyétek oda a szívemre. (Jókai Mór)
II. főnév
1. (csak többes számú birtokos személyragos alakokban) (választékos) szeretteim, szeretteid, szerettei stb.; vkinek kedves, szeretett hozzátartozói. Szeretteink hazatérnek; újra itthon, szerettei körében; elszakad szeretteitől. Távol szeretteimtől S tőled, te drága hon! | Vándorlom a világot. (Petőfi Sándor) Ez utolsó estén családapák leveleket írtak otthon levő szeretteiknek. (Jókai Mór) || a. (ritka) Vkitől kedvelt, szeretett személy. [Hunyady Sándor] szívének szerettei a cselédlányok. (Nagy Lajos) || b. (ritka,költői) Olyan dolog, amit vki nagyon szeret(ett). [Tompa sírkövére,] Lágyan öleld tetemét Anyaföld s ti szeretti [= szerettei], Virágok, | Üljetek ágya köré, mondani méla regét. (Arany János)
2. (csak -ben, -ből raggal) (ritka, népies,régies) Az a tény, állapot, hogy a szóban forgó személy szeret vkit, vmit; szeretés, szeretet. A szegény ember is szerettéből szorította agyon csikaját. (Vörösmarty Mihály) [Ez a történet] nekem oly jóízűen esik, mint az a jó falat, mit az ember szerettében utoljára hagy. (Vas Gereben)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.