1. (biológia) Állat, növény szervezetének az a meghatározott felépítésű alkotórésze, amely vmely megszabott működést fejt ki. Belső, külső szerv;→légzési szerv; az ember→nemesebb szervei; növényi szervek; az állat, növény szervei; a látás, a szaglás szerve. A tüdő a légzés szerve. A szerveket is szövetek alkotják. Csak vakbelét vette ki, előre, | ezenkívül néhány haszontalan, | fölösleges szervét. (Kosztolányi Dezső) Azóta… nem voltam beteg, lázat nem éreztem, s semmi szervemnek semmi baja nem volt. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Vminek a szerve: érvényesülésének eszköze. A tanács a nép hatalmának szerve.
3. (átvitt értelemben) Az állami, a gazdasági v. a társadalmi életnek vmely országos jelentőségű v. szélesebb hatáskörű intézménye. Állambiztonsági, államvédelmi, egészségügyi, eladási, érdekképviseleti, gazdasági, hatósági, helyi önkormányzati, társadalmi, vagyonkezelő szerv(ek). A népi demokrácia az államhatalom szerveiben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat egyesíti. Miska fölháborodott az igazságszolgáltatás szerveinek ilyen ostoba gyanúsításán. (Babits Mihály) A közbiztonság szervein, a pandúrság, zsandárság, városi rendőrségek összes karhatalmán túl a katonai erő is rendelkezésre áll. (Móricz Zsigmond)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.