szerviz
szerviz* [e-i v. e-í v. ë-i] főnév -t, -ek, -e [ë, e], (kissé finomkodó, a 2. jelentésben gyak.:) szervisz [ë v. e] (régies írva: service is)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
1. (bizalmas) Háztartásban haszn. azonos stílusú, esetleg mintájú (porcelán)edények v. (ezüst) evőeszközök megszabott számú darabból álló összessége; készlet. Hatszemélyes, tizenkét személyes szerviz. Eltörött egy tányér, és ezzel csonka lett a szerviz. Egy kávéskanál hiányzik a szervizből. A teás servicet, sütemények mind készítsd elő. (Jókai Mór) Micsoda szép kávés szervisz! Ha a télen Pestre megyünk, mink is veszünk, ugye? (Gárdonyi Géza) Új kártyával játszottak, csinos feketekávés szerviz volt melettük. (Hunyady Sándor)
2. (műszaki nyelv) Javító műhely, ahol rendsz. egy bizonyos vállalat gyártmányait kijavítják, elromlott alkatrészeit kicserélik, esetleg a kifogyott üzemanyagot pótolják. Beviszi a szervizbe az autóját.
3. (régies) <Vendéglőben, kávéházban> kiszolgálás, ill. az érte felszámított, szedett díj.
4. (sport) <Asztaliteniszben, teniszben> az a labdára mért ütés, amely azt a játékba indítja; adogatás, szerválás. Szervizt ad, fogad. || a. (sport) Az a mód, stílus, ahogyan egyes játékos ezt teszi, az így adogatott labda. Éles, kemény szervizei vannak. Szervize foghatatlan volt. || b. (sport) Az a helyzet, amikor vmelyik játékosra rákerül a labda indításának sora. Az adogató, a fogadó szervize.
szervizes v. szerviszes.
