szittyó
szittyó főnév -t, -ja
1. (kissé népies, növénytan) Nedves, szikes réteken csoportosan tenyésző, kopasz, hengeres levelű, egyszikű növény. Réti, sziki szittyó. Sással, szittyóval benőtt zsombikok, mintha ezernyi sírhalom volna egy rakáson. (Jókai Mór) Út vezet le a kis érig, mely már nem olyan nádas, a szittyót kiirtották. (Kosztolányi Dezső) || a. (tájszó) Káka.
2. (növénytan) Az ilyen, részben egyéves, részben évelő növényeket magában foglaló növénynemzetség (Juncus).
Szóösszetétel(ek): szittyófélék; szittyóhorog.
szittyós.
