szivárog
szivárog tárgyatlan ige (-tam) ..rgott, -jon (rendsz. 3. személyben)
1. <Folyadék cseppenként v. vékony érben, szűk nyíláson, résen keresztüli alig észrevehetően folyik, csordogál. A bor szivárog a hordóból. Vér szivárog a sebből. Könnyek szivárogtak a szeméből. A forrás … vize nyáron által is szivárog. (Csokonai Vitéz Mihály) Halántékáról vékony, eleven pántlikaként szivárgott a vér. (Kosztolányi Dezső) A szájból pirosan szivárog a piros vér. (Nagy Lajos) || a. <Edény, réteg> vmely folyadékot így szivárogni enged. Szivárog a hordó. A fal szivárog.
2. (Füst- v. gázforma anyag szűk résen v. vmely rétegen át> kis mennyiségben, olykor vékony csíkban távozik. Füst szivárog a kályhacsőből.
3. (átvitt értelemben) (főleg helyhatározói vonzattal) <Vki, ill. rendsz. tömeg, csoport> apránként, lassanként alig észrevehetően megy, jön, kerül vhova v. vhonnan. Az ellenség az erdőn át az állások közelébe szivárgott. Mert Jakab … Maga is közelg már rohanó harcrendbe’; | „Ahol itt nyom agyon” szól Lajos „ha késem!” | S szágulda fogadni a tág kapu-résen … Legalább míg a had utánna szivárog. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Vmi lassú folyamatossággal, apránként, alig észrevehetően jut, kerül vhova. A szobába alig szivárog valami fény. Különös hírek szivárogtak hozzájuk. A pénze a sok pereskedés miatt lassan az ügyvédek keze közé szivárgott. Zárd magadba lelkem ezt a boldogságot, Mely az édes szép órában rád szivárog. (Tompa Mihály) Megjavult … Ember lesz még abból. S főbb efféle szivárgott a füléhez. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: alászivárog; átszivárog; beszivárog; beleszivárog; elszivárog; előszivárog; felszivárog; hátraszivárog; hazaszivárog; ideszivárog; keresztülszivárog; kiszivárog; leszivárog; odaszivárog; visszaszivárog.
szivárgó; szivárgott; szivárogtat.
