szöcske
szöcske [e] főnév ..két, ..kéje [e]
Bokrok, cserjék lombozatában mászkáló v. a fűben ugrándozó, részint növényevő, részint ragadozó rovar, amelynek testénél is hosszabb csápja van. Énekes, fogas, zöld szöcske; ugrál a szöcske. Hadd feküdjek tarka fák Alján, inni fényt, Míg arcomba szöcske vág Zöld parittyaként. (Tóth Árpád) Szöcske, ökörnyál, réti muzsika. | Bizsereg a nap arany illata. (Szabó Lőrinc) || a. (állattan) Szöcskék: az ilyen rovarokat magában foglaló család (Locustidae).
Szóösszetétel(ek): szöcskenyáj.
szöcskés; szöcskézik.
