szótároz
szótároz ige -tam, -ott, -zon
1. tárgyas (nyelvtudomány) <Szót v. szavakat> szótárba felvesz és ott a szükséges módon feldolgoz. Most szótározza a t-vel kezdődő szavakat. || a. tárgyas (nyelvtudomány) <Vmely szót> legelőször vesz fel szótárába (1). A „szórvány” szót Bugát Pál szótározta.
2. tárgyatlan Szótárt (1) használ. Már kezdem érteni a spanyol nyelvet, de még sokat kell szótároznom. Fogyatékosan tudja a nyelvet, melyből fordít, állandóan szótároz, izzad, piszmog. (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék: kiszótároz.
szótározás; szótározható; szótározó; szótározott; szótároztat.
