szűcs
szűcs főnév -öt, -e [e], (régies) szőcs
Kikészített szőrmént, prémet ruházati cikké feldolgozó szakképzett iparos. A szűcs bundát varr. Itt ki szőcs, ki szabó. Valami főrenden levő emberek itt nincsenek. (Mikes Kelemen) Igy jár a szűcs, szabó, s minden mesterember, Kiket jó haszonnal bíztatott december. (Csokonai Vitéz Mihály) Az én apám szűcs volt… Mint szűcs jött vándorló évei alatt Zsarátnokra, és itt megtelepedett. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): szűcshímzés; szűcsinas; szűcslegény; szűcsmoly; szűcsmunka; szűcsműhely; szűcssegéd.
szűcsség.
