1. Vmely munka, tevékenység, folyamat félbeszakadása bizonyos időre. →Érettségi szünet; iskolai, nyári szünet; tízperces szünet; szünet nélkül; szünetet→tart. A munkások déli szünetet tartottak. Ah ki lesz, aki megint gyermekkort, aki merészebb Észt és szűnetet ád álmodozásra nekem? (Vörösmarty Mihály) Holdvilágos éjelenkint, Mikor a víz fodra csillog, Maradozó csattanással Fehér sulyka messze villog… És ez így megy évrül-évre, Télen nyáron szünet nélkül. (Arany János) || a. (iskolai, bizalmas) A tanítási órák között szokásos, rendsz. tízperces pihenő; óraközi szünet, tízperc. Szünetben a fiúk kiszaladgálják magukat az udvaron. || b. Színház, mozi stb. előadásának egyes szakaszait elválasztó időköz, az előadás menetének szokásos megszakítása. A felvonások között nagyon hosszú szüneteket tartottak. Mély férfihang jelentette, hogy tíz perc szünet következik. (Gelléri Andor Endre)
2. Beszéd közben kis ideig tartó csend. A mondatok közti szünet; szónoki szünet. Írásban a szünetet különféle írásjelekkel érzékeltetjük. Hol van gyenge Szömér? Hadrontó Tűzima hol van? | Elmondom, s megeredt szavaimnak szűnete sem lesz. (Vörösmarty Mihály) Csöndesen a király megszólala: „Miklós!”… | Szünet után: „Miklós!” monda neki újra. (Arany János)
3. (irodalomtudomány, zene) <Versben, énekben, zenében> a hangzás folyamatának meghatározott ideig való megszakítása mint a mű szerves része. Negyed szünet; egész ütemet betöltő szünet. A pentameter harmadik verslábának második felét szünet tölti ki.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.