szünetel
szünetel [e-ë] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (kissé választékos)
<Vmely tevékenység, folyamat> nem folyik, félbeszakad bizonyos időre. A nyári hőségben a tanítás szünetel. A havazás miatt a forgalom szünetel. Leltározás miatt az árusítás szünetel. A pörök szünetelnek. (Mikszáth Kálmán) A tárgyalást elhalasztjuk, új terminust nem tűzök ki, szünetelni fog az ügy. (Nagy Lajos)
szünetelés; szünetelő; szünetelt.
