szuperlatívusz [ë] főnév -t, -ok, -a (régies írva: superlativus is)
1. (nyelvtudomány) Felsőfok.
2. (átvitt értelemben, választékos) Szertelenül túlzó kifejezés. <Főleg ebben a kapcsolatban:> Mindig szuperlatívuszban beszél.
3. (birtokos személyraggal) (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Vminek a szuperlatívusza: vminek a további fokozása; netovábbja. E vakmerőségnek nincs superlativusa! … (Jókai Mór)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.