szusszan
szusszan tárgyatlan ige -t, -jon (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (hangutánzó)
Orrán keresztül egy-egy mélyet, nagyot lélegzik; fúj. (bizalmas, túlzó) Szusszanni sem mer: meg se mer moccanni; (bizalmas, túlzó) szusszanni sem bír: <a fáradtságtól v. jóllakottságtól> mozdulni sem bír. Nagyot szusszant, mikor letette a terhet. A szegény Dankó bácsi egy világért sem bírt volna kiejteni egy értelmes szót, csak szusszant egyet. (Mikszáth Kálmán) Néha akkorát szusszant, hogy körötte valóságos szélvihar támadt. (Kosztolányi Dezső) || a. (bizalmas) Egy kissé, egy kis ideig pihen. Szusszanjunk egyet! Hadd szusszanjanak egy kicsit a lovak.
szusszanás; szusszanó.
